Csénye

Weboldal

Krisztus előtt 35.-33. években Octavianus, római császár meghódította Pannóniát. Ettől fogva a vidék mint provincia szerepel, egészen kr.u. 377.-ig, a húnok betöréséig A Csénye község területén végigfolyó Gyöngyös patakot a rómaiakállítólag öntözőcsatornának használták, mert ez a vidék lapályosságánál fogva állattenyésztésre és földművelésre kiválóan alkalmas volt..A község határában a,, Tilosalji ’’dűlőben, római sírokat és agyagedényeket találtak.
Írásos feljegyzések a XIII. sz.-ból vannak legelőször. II Endre király 1221.-i leveláben már szerepel, de ekkor még,,Chence”- völgy a település neve. IV László király, valamint II Ulászló király szintén rendelkezik a hűbérbirtokok elosztásakor a csényei területekről.
A XVI.században a lakosság színmagyar volt, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak, mint más úrbéres községek. Csénye földesurai ugyanazok lehettek mint a Sárváréi. Csénye az elmúlt évszázadok alatt,sok-sok híres család tulajdona volt pl:Rozgonyiak, Köcskeyek,Ozorayak, Draskovichok. 1922.-ben állandó tartózkodásra Sárvárra érkezik a bajor uralkodóházból Ferenc kir.herceg és igazgatja az uradalmat.
A csényeiek a szabadságharcban fényes példáját adták hősiességüknek és hazaszeretetüknek. Pipics Ferenc, Barkovics Menyhért,Csonka Boldizsár,Nagy László,Baranyai Ignác, hogy csak pár nevet emlitsünk. Nem véletlen hogy a 12.sz. dragonyosezred egy szakasza volt a településen beszállásolva, a szabadságharc előtt, közben és után is, egészen a XIX sz. végéig.Az első világháború ismét csatába szólítja a jó csényei férfiakat, a faluból 237.-en járták meg a frontot, ez a falu összalakosságának 18%-a, a falu férfilakosságának szinte minden tagja ( 20-50 év között) ! Ebből 37-en kaptak kitüntetést! Vitézül harcolhattak a csényeiek az orosz,olasz, román.szerb harctereken is, mert 37.-en kaptak kitüntetést.Hősi halott 49. volt a községben.
A világháborút követő forradalmak minden megrázkódtatás nélkül múltak el a község felett. A forradalmi eszméktől megmételyezett,,,minden lében kanál emberek” pünkösdi királysága csak ideig óráig tartott.A kommunizmus alatt is olyan emberek kezében volt a vezetés, akik bírták az emberek bizalmát, és szeretetét, rekvirálást megtagadták, karhatalommal kellett azt végrehajtani.A II. világháború áldozataira a falu elején platánfákkal keretezett hősi emlékmű tiszteleg.
A község lakosait a mértékletesség és a józanság jellemzi.mint földmíves nép gazdasági téren haladó gondolkodású.Főként búzát, rozsot.árpát,zabot, kukoricát,burgonyát,répát termesztenek. Fellépésük nyílt, a bátorság jegyeit magán vilseli. Egyebekben jó munkások, takarékosak dolgosak.
( Kivonatok Szenttamási Babos Lajos Csénye monográfiájából)